Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
ABC-k és betűkészletek képes leírás - Rovásírás.tlap.hu
részletek »

ABC-k és betűkészletek - Rovásírás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: rovasiras.tlap.hu » ABC-k és betűkészletek
Keresés
Találatok száma - 6 db
Nikolsburgi eredeti abc

Nikolsburgi eredeti abc

A rovásírásos pergamenlap, amelyen ez a nevezetes székely jelsor megőrződött, a nikolsburgi Dietrichstein-könyvtár 1483-i ősnyomtatványának hátsó táblájába volt bekötve. A Dietrichstein-könyvtár 1933-ban árverésre került Luzernben s ez alkalommal a Nemzeti Múzeum megvásárolta.

Friedrich Klára Házsongárd ösvényein, összerovások

Friedrich Klára Házsongárd ösvényein, összerovások

Valahol Kolozsváron nyugszik Nyírő János fia, Istók. Talán a régi várfalak tövében, talán a Házsongárdi Temetőben, amelyről Wass Albert így ír: Házsongárdi temetőben Egy délután a zajtól mesze szöktem, s az életemet mentem kipihenni a Házsongárdi öreg temetőben. Õsz volt. Halálos. Lomb-hulásos. Szent. Olyan lélek-csitító volt a csend, a némaság s a néma ajkú holtak. Akkor láttam: a fényvirágos álmok amik a lelkem szent csodái voltak, halottak lettek, néma ajkú holtak És éreztem: egyszer majd újra ősz lesz, s a hervadásban meglassul a vérem, akkor az őszt majd könyörögve kérem. A holtaktól megirigylem az álmot, s cserébe nyújtom minden álmomat hogy én legyek az őszi csendtől áldott. S meglátom majd: bűbájos álmaimmal az életemet nagyon teleszőttem... s megálok ismét kissé megpihenni a Házsongárdi öreg temetőben. (1927)

Világbiztonság: Írásos emlékek

Világbiztonság: Írásos emlékek

Rovásírásos és más, írásos történelmi emlékeink. Aranybulla Az aranybulla eredeti jelentése: az az arany függőpecsét, mely a magyar királyok fontosabb okmányain volt III. Béla óta. Aranybulla néven (nagybetűvel) azt az aranypecsétes szabadságlevelet értjük, mellyel II. András helyreállította és bővítette I. István király alkotmányát A Királyok Tízparancsolata: Szent István intelmei Imre herceghez Képes Krónika A 146 oldalas Képes Krónika teljes változata letölthető PDF formátumban Thuróczy-krónika Verbőczi Hármas könyve: Tripartitum Szent István törvényei Corvinák Kéziratok Rovásírá sos leletek a Kárpát-medencéből III. István megkoronázása a háttérben piramissal. Képes Krónika 121. oldal Labarum: egymásba illesztett X és P Jézus Krisztus Alfa és Omega Az Énlaka-i rovásfelirat (1668): "egy az Isten georgyius musnai diakon" Énlakai unitárius templom kazettás mennyezete Tatárlakai agyagtáblák Szent István király kézjegye a pannonhalmi alapítólevélen Összevonások! Rovás ligatúra? Nimród tamga? Labarum - Krisztus monogramja. HR KRST - Hórusz jele?! STEPHEN REX Énlakai rovás kazetta Pálos címer Szimbólumok: Szent Korona kereszt Honfoglalók csokorpálmái Holló gyűrűvel a csőrében Oroszlá

Varga Géza: Isten szavunk eredete

Varga Géza: Isten szavunk eredete

Az isten egy ma is jól értelmezhető, magyar szavakból álló összetétel, amely különös, ellentmondásoktól sem mentes pályát futott be az etimológusok tanulmányaiban. A finnugrista szaktudomány korábbiakhoz képest megváltozott ítéletét Voigt Vilmos (19..) így fogalmazza meg: Isten szavunk eredetének kutatása a legismertebb ilyen vadászterület. Az utóbbi generációkig még a nyelvtudományunkon belül is itt megengedett volt a merész és ellenőrizetlen fantázia. Az utóbbi kézikönyvek viszont rendszerint visszautasítják e tarthatatlan elmeszüleményeket, és egyre inkább belső fejlődéssel magyarázzák vallástörténetünk legkorábbról ismert, és ennek következtében sem könnyen értelmezhető fogalmait. Érdemes felfigyelni rá, hogy a szent kutatási feladat a szerző megfogalmazásában már csak vadászterület; s hogy tudományos igényű érvelés (például a székely írás nyújtotta lehetőségek kihasználása) helyett [1] csupán a jelzők osztogatására futja a neves szerző tehetségéből. Voigt Vilmos Pais Dezső 1975-ben megjelent munkájára hivatkozik (282-286. o.), amelyben Pais jobbára az etimológia perzsa ágával foglalkozik; főleg azzal, hogy ki is vetette fel először ezt az ötletet. Azaz a párhuzam keletkezésére sem Pais, sem elődei, vagy követői nem adnak kielégítő magyarázatot. Többnyire csak a szavak rokonságának (hasonlóságának) felismerésére voltak képesek. Persze a perzsa-magyar kapcsolatok vizsgálata eleve nem is adhat választ az isten szó eredetének kérdésére, mert a szó gyökerei - a nagy távolságokra szóródott párhuzamok tanúsága szerint - a kőkorszak mélyébe, akár 50-100 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza. A finnugrista nyelvtudomány pedig - adatok és módszer híján - a hatezer évnél idősebb nyelvi emlékekkel és kapcsolatokkal nem tud mit kezdeni.

Rovásírás-változatok

Rovásírás-változatok

Először Kézai krónikája utal arra, hogy a székelyeknek írásuk volt, amelyet a blakoktól tanultak. Ma már köztudomású, hogy a blakok (vagy bulakok) a karluk-törökök egyik törzse voltak. A mai Kirgizisztánban fekvő Talasz völgyében volt őshazájuk és az ottani feliratok írásmódja megerősíti a Kézai féle krónikában olvasottakat. Az biztos, hogy a székely rovásírás nem származhatott a románok által egykor használt cirill betűkből. (...) Milyen is a rovásírás? Ezt próbáljuk megvilágítani a legrégibb ábécé nyomán, amely nemcsak a kiejtést, hanem a rövidítések egész sorát is ismerteti. Elégedjünk meg a betűk jelzésének ismertetésével, úgy mint azt a Nikolsburgban, Bartholomeus Angelicus 1483-i "De proprietate rerum" című könyvében talált feljegyzés mutatja és a későbbi használat kialakította. Rovásírás

A nikolsburgi ábécé

A nikolsburgi ábécé

A nikolsburgi rovásírásos ábécé a magyar rovásírás jelkészletének első lejegyzése. Egy 1483-ban kinyomtatott könyv hátsó védőlevelének hátlapja. Ezt a lapot már másodlagosan használták fel, eredetileg a XV. század közepe táján egy kódex első táblájának belső borítója volt. Az ábécé fölött az itt következnek a székelyek betűi jelentésű felirat áll. Ezt követi 46 rovásjel, köztük több összetett is, majd az amen szó székely betűkkel leírva. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban található.

Tuti menü