Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Elektronikus könyvek, dokumentumok képes leírás - Rovásírás.tlap.hu
részletek »

Elektronikus könyvek, dokumentumok - Rovásírás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: rovasiras.tlap.hu » Elektronikus könyvek, dokumentumok
Keresés
Találatok száma - 13 db
Letölthető rováskönyvek PDF-ben

Letölthető rováskönyvek PDF-ben

Ezen az oldalon két különböző téma szerepel, a kettő közül az első a rovással írt könyvek letöltése. 2012 végén fejlesztettem ki egy programot, amivel hosszú szövegek átalakíthatók rovásra, ennek segítségével folyamatosan készítem a rováskönyveket. Több helyről is tölthetők le mások által készített rováskönyvek, azonban azok legtöbbször hemzsegnek a hibáktól, valamint formátumuk sem a legszebb. Ezekben a könyvekben nem nagyon vannak hibák, ha esetleg 1-1 mégis akad, és ez kiderül, azonnal javítom.

Böngészés a rovásra fordított interneten

Böngészés a rovásra fordított interneten

A Mozilla böngésző alatt futó script MINDEN weblapot jobbról balra rótt betűkkel mutat meg. Az aktuális részleteket érdemes az eredeti forrásban elolvasni: http://userscripts.org/scrip ts/show/49968

A bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék

A bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék

Az agyagfúvóka a honfoglalást követő évekből származik. Olyan (avarhun?) közösség hagyatéka, amely már a honfoglalást megelőzően is ott élt. Ezért a finnugrista "tudomány" mindent cáfol rajta. A sajtó adott hírt az MTA Régészeti Intézete által a bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredékről szervezett vitáról, amelyen csak a szakterület gyakrabban foglalkoztatott képviselői vehettek részt. A lelet és körülményeinek ismertetése a különféle híradásokban a konferencia előtt és azt követően is ismételten napvilágot látott. Gömöri János előzetes közleménye a Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban c. kötetben jelent meg. Sinkovics Ferenc a Demokratában (1999/19.); Glatz Ferenc, Vékony Gábor és Fodor István a História 1999/8. számában; Riba István pedig a HVG-ben (1999/46.) és az 1999. dec. 4-én Erdélyben megjelent Krónikában is beszámolt a leletről. A jelen cikk első változatát a Turán 2000. augusztus-szeptemberi száma közölte, ugyanebben a számban jelent meg Magyar Kálmán tanulmánya is "Bodrog-Alsóbű X. századi nemzetségi központja" címmel. A Turán 2001. április-májusi számában Deák Dezső, Stamler Imre, Berkesi Gyula és Gömöri János foglalkozott a lelettel...

Magyar költők versei rovásírással (pdf)

Magyar költők versei rovásírással (pdf)

Sziklay Szeréna ..........Hitvallás..................... ............ ????......................... 5 Kölcsey Ferenc ...........Hymnus....................... ........... 1823......................... 8 Vörösmarty Mihály.... Szózat.................................. ....1836....................... 12 Petőfi Sándor...............Nemzeti dal.............................1848.... ................... 15 Berzsenyi Dániel.........Magyarokhoz.............. ........... 1807....................... 17 Kölcsey Ferenc............Zrínyi dala..............................1830.. ..................... 20 Kölcsey Ferenc............Huszt................. ......................1831............... ........ 22 Kölcsey Ferenc............Zrínyi második éneke............ 1838....................... 22 Vörösmarty Mihály.... Országháza.............................1 846....................... 24 Petőfi Sándor...............Ha férfi vagy, légy férfi..........1847..................... .. 26 Petőfi Sándor...............Magyar vagyok.......................1847....... ................ 28 Arany János................ V. László................................. 1853....................... 30 Arany János................ Szondi két

Dr. Hosszú: A szabványos rovásírás betűjegyei

Dr. Hosszú: A szabványos rovásírás betűjegyei

A szabványos rovásírás betűjegyeinek eredete Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens 1. Bevezetés A szabványos rovásírás betűkészlete (továbbiakban Rovás Szabvány) 1998. óta változatlan [1, 2]. A betűkészletben nincs kitalált jegy, és a legrégebbi rovásemlékekből való. A Rovás Szabvány részei mind a balról-jobbra haladó írásnak megfelelő betűjegyek, mind a jobbról-balra haladó írás jegyei is, amelyek pontos tükörképei az előbbieknek. Az alábbi cikkben minden betűjegy a balról-jobbra haladó írásnak megfelelő. Az idézett emlékek közül az 1515-ből való konstantinápolyi rovásírásos emlék balról-jobbra haladó, a többi emléket jobbról-balra haladó írással írták le.

Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás

Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás

"A rovásírást jobbról balra írjuk, legtöbb régi, hiteles rovásemlékünkön így jelenik meg. A hagyomány szerint azért alakult így, mert a rovó a bal kezében fogta a botot és jobb kezével jobbról balra rótta a jeleket. Újabban balról jobbra történő próbálkozásokkal is találkozunk, ez azonban nem hagyománykövető."

Friedrich Klára: Attila ifjúsága

Friedrich Klára: Attila ifjúsága

"Uldin várában tanácskozik a család, az asszonyok is. Uldin, Roga, Oktár, Ojbársz és az ifjú Attila, 15 éves. Uldin így szól: öreg vagyok már a feladatomat befejeztem, visszahoztam népünket Hunniába, s megerősítettem határait. De hátra van még a legnagyobb feladat, a napnyugati rész, Pannónia nem a miénk."

Friedrich - Szakács: Kőbe vésték fába rótták

Friedrich - Szakács: Kőbe vésték fába rótták

"A germánok szintén fára rótták, vagy kőbe vésték írásjeleiket, a runákat. Figyelemre méltó, hogy a betűformák szigorú egyeztetése esetén is a 24 runajelből 13 felel meg a székely-magyar rovásírásnak. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a formailag egyező betűk hangalakja teljesen eltérő."

Rejtő Jenő könyve rovásírással

Rejtő Jenő könyve rovásírással

Akinek van kedve gyakorolni a rovásírásos szöveg olvasását elolvashatja Rejtő Jenő Tizennégy karátos autó című regényét. A latin betűs és rovásírásos változat letölthető itt. PDF és PostScript változat is készült.

Hirdetés
Máté Zs.: A székely rovásírás latin rejtélye

Máté Zs.: A székely rovásírás latin rejtélye

A rejtély felbukkanása a rovásírással foglalkozó szakirodalomban több mint hatvan évvel ezelőttre tehető, amikor Németh Gyula közzé tette a Magyar ro- vásírás c. cikkét. A nikolsburgi ábéce és Telegdi tprus, illetve tpru betűjele egy sajátságos betűcsoportra a capita dictionumra hívja fel a figyelmet. Ez a tpru jel valami tréfás eleme az írásnak. Telegdi a következőket mondja róla és még két jelről (rajzukat l. 6. ábra; Sebestyén, MRHE. XVII. melléklet és 103 l.): »Van ezeken kívül még néhány féreghez hasonló szótagjegyük, amelyek nin- csenek valódi betűkből összetéve. Ezeket a székelyek a szavak fejének neve- zik.« (Praeter has sunt quaedam syllabae reptilium formas referentes, quae non sunt ex certis characteribus conflatae. Siculi capita dictionum vocant.) Hogy mi az a capita dictionum ('a szavak, mondások fejei'), az egészen homályos, és azt sem tudjuk, milyen magyar kifejezés fordítása lehet ez. Ezek eredetileg részint talán egyszerű jelek (mb), ré- szint talán ligatúrák (ant) s csak furcsa alakjuk miatt kerültek egy csoportba capita dictionum néven; érdekes a jelentésük: a tpru a bilabiális tremolans

Friedrich Klára: Rovásírás tankönyv...

Friedrich Klára: Rovásírás tankönyv...

A rovásírásban két fajta K betű használatos. Fischer Károly Antal és Magyar Adorján szerint az egyik a szó végeire, a másik a szó belsejébe kerül. Forrai Sándor véleménye ezzel szemben az, hogy a kétfajta K használatát a mellettük lévő magánhangzók hangrendje dönti el."

Magyarságtudományi Intézet

Magyarságtudományi Intézet

Hunok /Magyarok Dr. Aradi Éva: A hunok Indiában - A heftaliták története Dr. Bárdi László: Előszó Dr. Aradi Éva: A hunok Indiában - A heftaliták története -- Utószó Dr. Aradi Éva: A fehér hunok vallása Aradi Éva dr.: A hold fiainak története - Honlevél 2009. febr. (pdf) Dr. Badiny-Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók The Godly Conquerors Dr. Bakay Kornél: A szkíta kincsek nyomában Balassa Zoltán: Két nemzet a Kárpát-medencében - 1. (pdf) Balassa Zoltán: Két nemzet a Kárpát-medencében - 2. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma. 1. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma. 2. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma. 3. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma. 4. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: Elpusztult hunos véreink. 1. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: Elpusztult hunos véreink. 2. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: Elpusztult hunos véreink. 3. (pdf) Baráthosi-Balogh Benedek: Elpusztult hunos véreink. 4. (pdf) Bárczy Zoltán: Töprengések a hazáról I. (pdf) Bárczy Zoltán: Töprengések a hazáról 2. (pdf) Bobula Ida dr.: Szamárvár Born Gergely: Atilla, nemzetünk táplálója Botos László: A Catalaunumi Csata Ferdinándy Mihály: A Pápa és a király (pdf) Fekete Zsigmond: Magyarország a honfoglalás előtt 1. (pdf) Fekete Zsigmond: Magyarország a honfoglalás előtt 2. (pdf) Fekete Zsigmond: Magyarország a honfoglalás előtt 3. (pdf) Fekete Zsigmond: Magyarország a honfoglalás előtt 4. (pdf) Fekete Zsigmond: Magyarország a honfoglalás előtt 5. (pdf) György Attila: A lobogó Hámori F. : A 896-os hon visszafoglalás Kárpáti Gábor Csaba: HUNS - MAGYARS - Foreword by László Botos Kárpáti Gábor Csaba: HUNS - MAGYARS - Editor's note Kárpáti Gábor Csaba: Árpád-sávos lobogónk szimbolikájáról Lajdi Péter: Einige Worte über ein völlig verkanntes Volk und Land Lajdi Peter: Die Heilige Krone Ungarns Mihály Ferenc dr.: Isten ostora Móra Ferenc: Leszámolás Attilával (pdf) Padányi Viktor: Vérbulcsu Pauler Gyula: A vezérek kora István királyig 1. (pdf) Pauler Gyula: A vezérek kora István királyig 2. (pdf) Pauler Gyula: A vezérek kora István királyig 3. (pdf) Pauler Gyula: A vezérek kora István királyig 4. (pdf) Pauler Gyula: A vezérek kora István királyig 5. (pdf) Pilisi Turul Társaság: Pilisi Turul Hírlevél www.eloarpadhaz.hu Az Árpád-ház nem halt ki! Roberts, Wess: Atilla a modern 1. Roberts, Wess: Atilla a modern. 2. Siklósi András: Árpád a fényhozó és nemzetegyesítő Somogyfajsz -- Honfoglalási emlékhely (pdf) Timaru-Kast Sándor: Fehérló Fiai Tomory Zsuzsa: Nemzeti jelképeink Tomory Zsuzsa: Családtörténet Tomory Zsuzsa: Hetumoger - Hetedhét ország és a hétsávos zászló Tóth Imre: Génjaink Vértessy György: A hun-avar azonosság (rokonság) kérdése. Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 1. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 2. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 3. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 4. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 5. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 6. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 7. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 8. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 9. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 10. (pdf) Zajti Ferenc: Magyar évezredek. 11. (pdf) Egyiptom kapcsolat / Egyptian Connection Némäti Kálmán: Bál-Czefón - a kairói óriás szfinx Némäti Kálmán: Szfinx történelmi kutatásom Práczki István: Vörös vihar Théba felett Tomory Zsuzsa: Egyiptom három királya Susan Tomory: The Third Dynasty of Egypt Eredetünk / Our origins Abelovszky Eliz: Megkondítom a vészharangot Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 1. (pdf) Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 2. (pdf) Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 3. (pdf) Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 4. (pdf) Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 5. (pdf) Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 6. (pdf) Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 7. (pdf) Bendefy László: A magyarság kaukázusi őshazája 8. (pdf) Bobula Ida: Origin of the Hungarian Nation. 1. (pdf) Bobula Ida: Origin of the Hungarian Nation. 2. (pdf) Cser Ferenc interjú Csobánczi Elemér: Ősturánok - 1. rész (pdf) Csobánczi Elemér: Ősturánok - 2. rész (pdf) Csobánczi Elemér: Ősturánok - 3. rész (pdf) Csobánczi Elemér: Ősturánok - 4. rész (pdf) Csobánczi Elemér: Ősturánok - 5. rész (pdf) Csobánczi Elemér: Ősturánok - 6. rész (pdf) Csobánczi Elemér: Ősturánok - 7. rész (pdf) Darai Lajos dr.: Tízezer év -- ezer oldalról Farkasinszky Tibor: Magyar őstörténet új alapokon. 1 (pdf) Farkasinszky Tibor: Magyar őstörténet új alapokon. 2. (pdf) Katona Sándor: A mi európai őstelepes népünk 1. (pdf) Katona Sándor: A mi európai őstelepes népünk 2. (pdf) Katona Sándor: A mi európai őstelepes népünk 3. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 1. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 2. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 3. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 4. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 5. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 6. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 7. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 8. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 9. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 10. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 11. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 12. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 13. (pdf) KCsSKME: Körösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete. 14. (pdf) Lajdi Péter: A magyarság hiteles őstörténetének alapjai Magyar Kálmán dr.: Őstörténelmünk új tudományos "igazsága". Honl. 2008. nov. Marjalaki Kiss Lajos: Történeti Tanulmányok Historical Studies Marjalaki Kiss Lajos: Anyonymus és a magyarság eredete (pdf) Marquart Jos: Guwainis Bericht über die Bekehrung der Uiguren (pdf) Meskó Lajos: Ősmagyar keresztneveket keresztény szellemben Mezei István: Széchenyi Béla kelet-ázsiai kutatóútja (pdf) Radics Géza: Eredetünk és Őshazánk I. rész: Bevezető - A finnugor származáselmélet - A szittya-hun származástudat. II. rész: A sumér származáskérdés - Az egyiptomi származáselmélet. III. rész: A "kettős honfoglalás" elmélete - A "griffes-indások" - Az őstelepes földműves nép. IV. rész: A korai őstelepesek. V. rész: Ősnyelvek új látószögből Forrásmunkák Radics Géza: Kiegészítő gondolatok az Eredetünk és őshazánk című tanulmányhoz Géza Radics: The Origin and Concise History of the Hungarians Part one : The origin of the Hungarians and their language Part two : The sword of God, The reflex Bow, The Hungarian dogs, The conquest of King Árpád, The Hungarian runic writing, The Holy Crown of Hungary Part three : The Hungarian Kingdom Part four : The Hungarian Coat of Arms, 1848: Revolution and the War of Independence, Hungary, 1956, Hungarian scientists and inventors Bibliography Radics Géza: A Turulmadár Tomory Zsuzsa: Őskori karácsonyunk Toronyi Etelka dr.: A Kárpáti-medence a kultúrák bölcsője . . . 1. (pdf) Toronyi Etelka dr.: A Kárpáti-medence a kultúrák bölcsője . . . 2. (pdf) Toronyi Etelka dr.: A Kárpáti-medence a kultúrák bölcsője . . . 3. (pdf) Tóth Imre: Génjeink Pártusok / The Parthians B.G. Zichy-Woinarski: A Question concerning Certain Views of Parthian History Tábori László: Párthiáról és a párthusokról - Honlevél 2008. aug. (pdf) Rovásírás / Runic Script Forrai Sándor: Az Isten szavunk eredete, jelentése és a történelmi háttér Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- szöveg képek nélkül Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 1. rész Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 2. rész Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 3. rész Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 4. rész Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 5. rész Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 6. rész Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 7. rész Friedrich Klára: Tatárlaka titka -- 8. rész Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 1. Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 2. Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 3. Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 4. Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 5 Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 6 Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 7 Friedrich Klára: The Mystery of Tatárlaka - Part 8 Szakács Gábor: Tatárlaka titka Friedrich Klára: Még látható rovásemlékeink Friedrich Klára: The Oldest Relic of Runic Writing in the Carpathian Basin Záhonyi András dr.: A tatárlakai táblák: A Kárpát-medence legősibb írásos emlékei Záhonyi András dr.: A tatárlaki korong 7000 éves? Záhonyi András dr.: Rovásjeleink és a mezopotámiai jelkészlet Záhonyi András dr. : Égi szarvasvadászat a pristinai és a tatárlakai korongon Sumir kapcsolatok / Sumerian connections Arató István dr.: Termékeny félhold? Badiny-Jós Ferenc dr.: Egyedül maradtam Badiny-Jós Ferenc dr.: Magyar Biblia (pdf) Badiny-Jós Ferenc dr. és Pesti Páter: Magyar Biblia Badiny-Jós Ferenc: Szervezett hamisítások Bobula Ida dr.: Sumír-Magyar Rokonság - I. Őstörténet dióhéjban Bobula Ida dr.: Sumír-Magyar Rokonság - II. Sumír-magyar nyelvrokonság Bobula Ida dr.: Sumír-Magyar Rokonság - III. Szóegyeztetések Bobula Ida dr.: Sumír-Magyar Rokonság - IV. Kölcsönöztük vagy örököltük? Bobula Ida dr.: Sumír-Magyar Rokonság - V. A magyar ősvallás Istenasszonya Bobula Ida dr.: Sumir-Magyar Rokonság - VI. A nyelvrokonság történelmi háttere Bobula Ida dr.: Sumír-Magyar Rokonság - VII. Magyar vándorlások Botos László: A sumír-magyar azonosság Bunyevácz Zsuzsa: Nimród nyomában - I. rész - Világ királya, magyarok királya Nimród nyomában - II. rész - Őstörténetünk az égre van írva Nimród nyomában - III. rész - Magyarok ősapja Marton Veronika: A sumiroktól a magyarokig Marton Veronika: Sumer, szumir, szumer vagy sumir? Marton Veronika: Lurisztán Marton Veronika: A káld-sumir nép eredete Marton Veronika: A történelem előtti korok pecsételői Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 1. resz. (pdf) Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 2. rész. (pdf) Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 3. rész. (pdf) Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 4. rész. (pdf) Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 5. resz. (pdf) Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 6. resz. (pdf) Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 7. resz. (pdf) Nagy Sándor dr.: A magyar nép kialakulásának története. 8. resz. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 1. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 2. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 3. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 4. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 5. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 6. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 7. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 8. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 9. (pdf) Nagy Sándor dr.: The Forgotten Cradle of the Hungarian Culture. Part 10. (pdf) Oláh Imre: A Nimrud hagyomány Szelényi Imre: Szumér-magyar rokonság - 1. rész. Szelényi Imre: Szumér-magyar rokonság - 2. rész. Szelényi Imre: Szumér-magyar rokonság - 3. rész. Tomory Zsuzsa: A Biblia sumir alapjai Tomory Susan: Sumerian Roots of the Bible Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben 1. (pdf) Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben 2. (pdf) Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben 3. (pdf) Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben 4. (pdf) Torma Zsófia: Sumér nyomok Erdélyben 5. (pdf) Toronyi Etel dr.: Különböző népek mondai a Vízözönről Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 1. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 2. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 3. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 4. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 5. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 6. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 7. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 8. (pdf) Varga Zsigmond: Az ősmagyar mitológia 9. (pdf) Záhonyi András : The Tablet of Ur-Nina Záhonyi András: A magyar múlt Kiskundorozsmán - Ősi Gyökér. 2008. apr-jun. (pdf) A SZKÍTÁKRÓL A skótok deklarálják a szkítákkal való kapcsolatukat... Scottish-Scythian Connections / The Declaration of Arbroath Tomory Zsuzsa: Szittya-skót-magyar kapcsolatok Tomory, Susan: The Scythian-Scottish-Hungarian Relationship Őstörténet és Vallás

Szabványtervezet

Szabványtervezet

Page 1 A székely-magyar rovás nemzetközi (Unicode) szabványtervezetének összefoglalója Írta: Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens Budapest, 2008. október 4. A szabványtervezetben alkalmazott alapelvek 1. A székely-magyar rovás a magyarok jelenleg is használatos, élő és egyetemes írásrendszere. 2. A székely-magyar rovás egyedi magyar szellemi termék és kultúrkincs, amelyet a magyarok és őseik hoztak létre a történelmi idők folyamán. Gyökereinek és fejlődésének kutatása viszont mindmáig tart. 3. Létezése és a használata a IX. századtól kezdődően már bizonyított, azonban hasonló, még kutatás tárgyát képező emlékek sora létezik a korábbi időkből is. 4. Használata a jelenkorig megszakítás nélkül folyamatos volt, sohasem vált holt írássá 5. A rovás betűalapú, hangjelölő írás, amely széleskörűen használja a ligatúrákat és a szóképeket. 6. Mind a balról-jobbra, mind a jobbról balra írásirány használatos, de az utóbbi az uralkodó, ezért ez a szabványtervezet a jobbról-balra írásirányt részesíti előnyben. Továbbá lehetséges ökörszántásszerűen és fölülről lefelé is írni, de ezek ritkán használatosak. Az általános szabály az, hogy ezen írásirányok közül bármelyik...

Tuti menü