Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Hírek, cikkek, tanulmányok képes leírás - Rovásírás.tlap.hu
részletek »

Hírek, cikkek, tanulmányok - Rovásírás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: rovasiras.tlap.hu » Hírek, cikkek, tanulmányok
Keresés
Találatok száma - 28 db
Rovás Info

Rovás Info

A Rovás alapítvány honlapja Az Alapítvány Tartós Közérdekű Célja és Tevékenységei Különös tekintettel: a történelmi rovás írásrendszerek (hazai és nemzetközi) kutatása és a kutatás támogatása a rovás leletek felkutatásának, rendszerezésének és megőrzésének elősegítése a rovással kapcsolatos ismeretek gyűjtése, rendszerezése és továbbadása, valamint mindezek támogatása a rovásról szóló tudományos ismeretterjesztés (belföldi és külföldi) szervezése és elősegítése a rovással kapcsolatos korszerű információszolgáltatás, digitális tartalomfejleszt és szervezése és támogatása a rovásról szóló ismeretek oktatásának elősegítése, rovás-versenyek szervezése és támogatása a rovással kapcsolatos oktatási anyag- és könyvkiadás elősegítése, támogatása a rovás információtechnológiai szabványosításának elősegítése, támogatása a rovással kapcsolatos tevékenységi területeken a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése a fenti közérdekű célok elérésének elősegítésére ösztöndíjak biztosítása Tisztelt látogató! Szeretettel köszöntjük a Rovás Alapítvány oldalán. Itt megismerheti céljainkat, tevékenységünket, eredményeinket és híreinket. Reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk érdeklődésére és a rovással kapcsolatos közös munka támogatására. Az alapítvány kur

Ősnyelv.hu

Ősnyelv.hu

Bábel nyelve Szuzuki úr, aki amatőr nyelvész, 1989. egyik szép napján otthagyja hazáját és elutazik Bábel ősi földjére, ahol a mondabeli, hatalmas, égig érő tornyot építették. Kutatásának eredményeit 1997-ben jelenteti meg, amelynek tömör összefoglalója az alábbi: Az ősi időben itt lakó nép csodálatos nyelvet beszélt és nyelvük írásához, a betűvetéshez 26 jelet használtak. A jelek egy-egy vezérlőelv mentén lettek megfogalmazva, ezek tömör leírása található az alábbi táblázatban. Ez a 26 jel terjedt szét az egész világon úgy, hogy alapja lett az indiai, európai, kínai és japán nyelvekhez tartozó írásmódoknak. Magyar nyelv "Már a hangokhoz is tartozik jelentéscsíra" - állítja és bizonyítja tanulmányában a szerző, Kiss Dénes. A magyar nyelv emlékszik kiskorára, tudatosan használja a hangok adottságait arra, hogy vele a környező világot kifejezze. És teszi ezt logikusan, szervesen, a hangok adottságait követve. Az ősi magyar nyelv szóalkotása még szoros kapcsolatban állt a nyelv által használt hangokkal. Az alábbi tanulmány kulcsot keres a hangok ősi jelentéséhez, ami a magyar nyelv ősi szóalkotásában nagy szerepet játszhatott.

Rovat magazin

Rovat magazin

Mindent a rovásírásról. Hírek, érdekességek, rovásírás olvasnivalók. A legfrissebb információk a www.rovatmagazin.hu oldalon. A Rovat egy rovásírással foglalkozó honlap. Oldalunkon helyet kapnak a témában bárhol megjelent cikkek, írások, de természetesen folyamatosan közlünk saját anyagokat is. Az oldal segítségével szeretnénk még több emberrel megismertetni őseink írását, s akik már ismerik, azoknak is új információval szolgálni, illetve gyakorlási lehetőséget nyújtani az olvasáshoz, íráshoz. A végső cél a rovásírás széleskörű elterjesztése. Az, hogy a közigazgatásban és az iskolákban is helyet is kapjon a rovásírás. Nem sok nemzet mondhatja el magáról, hogy van egy saját, még mindig élő írása. Használjuk hát ki!

Újabb boszniai utazásra készül Szakács Gábor kutató

Újabb boszniai utazásra készül Szakács Gábor kutató

Újabb boszniai utazásra készül a hónap közepén Szakács Gábor kutató, aki korábban a boszniai piramisok belső járatainak szikláin a székely-magyar rovásírás jeleit azonosította. 'A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább húsz betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít - mondta a Magyar Hírlapnak Szakács Gábor. - Feleségem, Friedrich Klára rovásírás-kutató ennek alapján írt egy tanulmányt Semir Osmanagicnak, a boszniai piramisok felfedezőjének angol nyelven, a bosnyák kutatók ugyanis nem ismerik a rovásírást. Amikor megtalálták a járatokban ezeket a jeleket, semmit sem jelentettek nekik, értelmezni sem tudták őket.' A boszniai piramisokat néhány évvel ezelőtt tárta fel a Visocica-hegységben az önmagát a 'bosnyák Indiana Jones'-nak nevező, Amerikában élő bosnyák kutató, Semir Osmanagic. Az angol nyelvű tanulmány nyomán Friedrich Klárát a piramisokkal foglalkozó, tavaly augusztusban Szarajevóban rendezett nemzetközi tudományos konferencia alelnökévé választották. 'Megkérdezték tőlem, hogy a piramisok építői és a betűk róvói azonosak lehettek-

Az inkák titkos labirintusában ősi magyar rovásírás

Az inkák titkos labirintusában ősi magyar rovásírás

Több ezer kilométeres, máig feltáratlan, titkokkal övezett labirintusrendszer húzódik a dél-amerikai Andok-hegység alatt, Ecuadortól Perun át Chiléig. Munkatársunknak sikerült bejutnia a titokzatos barlangok egyikébe. Az Andok-hegység alatt húzódó kontinensnyi méretű labirintusrendszernek - amelyet a magyar származású Móricz János fedezett fel még a hatvanas években - több fontos kamrája máig megfejtetlen anyagokat, titkokat őriz. Így azt még most sem tudjuk, kik, hogyan, mikor és miért építették? A rejtélyes földalatti építményekben ugyanis többek között arannyal bevont múmiákat, arany állatszobrokat találtak. De a leghihetetlenebb és számunkra óriási jelentőségű lelet több száz aranytábla, melyen olyan írás van, ami azonosnak tűnik azzal a rovásírással, amit a magyarok még a Honfoglalás után is használtak.

Letölthető keresztrejtvény

Letölthető keresztrejtvény

Kedves Látogató, szeretettel üdvözöl a Hazatalálás Baráti Kör, melynek megalakulását nagyban befolyásolták a közelmúlt politikai eseményei (2006 ősze), de rögtön az elején szögezzük le, hogy oldalunk nem politikai indíttatású. Már többé-kevésbé ismertük egymást, amikor először leültünk beszélgetni. Hasonló gondolatok kavarogtak bennünk, de igazán megfogalmazni csak együtt tudtuk őket. Olyan rendezvényeket szeretnénk létrehozni, amelyek a nemzeti öntudatot erősítik, amely tudjuk jól, hogy az utóbbi 50 évben módszeresen el volt nyomva. Saját magunk hiányos ismereteit látva rájöttünk, hogy számos dologról fogalmunk sincs a magyarsággal kapcsolatban, mert a média és egyéb fórumok nem ezekkel foglalkoznak.őseinkről, hagyományainkról déd- vagy nagyszüleinktől hallhatunk hitelesen, hiszen szüleink korosztálya a meghamisított történelmen nőtt fel és ők is most kezdenek szembesülni a valósággal. Így megszakadt az a folytonosság, mellyel szájról-szájra terjedő mesékkel, történetekkel, népdalokkal adták át őseink a múltunk értékeit, pedig ez elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez és a megfelelő értékrend kialakulásához. Ezek az alapgondolatok voltak közösek. Egy régi mondás szerint, ha hétnél több magyar összefog ott bármi megtörténhet. Reméljük, hogy sikerül felnyitni egyre több embernek a szemét és rádöbbenteni az igazi valóságra és segíteni a HAZATALÁLÁSBAN.

Egy titokzatos ősi írás: a rovásírás

Egy titokzatos ősi írás: a rovásírás

Fába rótt betűkkel manapság többnyire már csak kirándulás közben találkozunk, amikor "Itt jártam: Zoli" és "Szilvi + Petya" feliratokat viselő bükkfák között vezet az utunk. Pedig a régi magyarok - a papírt nem ismervén - mindig fába rótták a betűiket. Egyik nagy különbség, hogy nem élő fába (!!!) írtak, a másik pedig, hogy egészen más betűket kanyarítottak ki hegyes késeikkel. Történelemből biztos tanultátok már, hogy a honfoglaló magyarok remek lovasok voltak, kitűnően bántak az íjjal, és ezekkel a tudományaikkal egy jó ideig félelemben is tartották egész Európát. Aztán jött István meg az államalapítás, a magyarok megtanultak szépen a fenekükön ülni és nem össze-vissza kalandozni, és a keresztény papoknak köszönhetően megtanulták írni és olvasni is azokat a betűket, amiket a mai napig használunk. De ne úgy képzeljétek el, hogy a magyarokat úgy kellett írni-olvasni tanítani, mint egy első osztályos kisdiákot. A magyarok ugyanis akkor már réges-régen tudtak írni, csakhogy egészen másféle betűket használtak, mint amiket most mi. Milyenek is voltak ezek a betűk? Többnyire egyenes vonalakból álltak, minthogy a fába elég nehéz girbe-gurba, tekergő vonalakat belevésni. Az "A" betű pél

A székely rovásírás sorvezetése

A székely rovásírás sorvezetése

Többen tanácstalanok, mások meg rosszul tudják, hogy a székely rovásbetűket jobbról balra, avagy balról jobbra kell-e írni. A székely rovásírás sal kapcsolatos mai tudásunk javát Thelegdi Jánostól kaptuk. A Rudimenta néven ismertté vált kéziratával megmentette és el is terjesztette azt, amit akkoriban tudni lehetett erről az írásról. A székely írás sorvezetéséről mindjárt a mű első mondatában tájékoztat: " Az erdélyi székelyeknek összesen 32 betűjük van, a melyek jobbról kezdődve, balra haladnak ..." Ez a rövid tájékoztatás (amelyet az utókor nem tudott az érvényességi körének megfelelően értékelni) megalapozta a székely írás sorvezetéséről napjainkig ismételgetett tévedést. Baranyai Decsi János a műhöz írt előszóban ugyanezt állítja: "miként a héberek, syrek, chaldok, arabok és törökök és a többi keleti népek - a görögök és rómaiak szokásával ellentétben - jobbról balra írnak; úgy a mi betűink is hasonló módon íratnak."

Hun-magyar rovásírásunk tanulmányozása

Hun-magyar rovásírásunk tanulmányozása

Hun-magyar rovásírásunk tanulmányozása, művelése és tanítása ősi kultúránk felélesztésének, eredetünk megismerésének leghatékonyabb eszközei közé tartozik. Rovásírásunk egyik legbecsesebb szakrális hagyatékunk, az egyik legféltettebb kulturális örökségünk, melynek jelentősége a Szent Korona és a Szent Korona-tan fontosságával mérhető. Mindamellett, hogy kárpát-medencei jelenléte - régészeti leletekkel alátámaszthatóan - legalább 8-9 ezer éves, valójában égi eredetű írás, nem pedig emberi "csinálmány". Ezt Szőke Lajos és kutatócsoportja kisérletileg igazolta, mely kisérletet kellő felkészülés után bárki elvégezheti (ennek részleteit lásd: Szőke Lajos: Az emberiség égi eredetű ABC-jelrendszere c. könyvében). A rovásírás legfontosabb szabályai 1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket. 2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk. Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál. A rovásírásban két fajta "K" betű használatos. Magyar Adorján szerint az egyik a szó végeire (), a másik a szó belsejébe () k

Hirdetés
Ékrovás, rovás, rovátkolás, kristálymetszés

Ékrovás, rovás, rovátkolás, kristálymetszés

ékrovás, rovás, rovátkolás, kristálymetszés a fafaragásban használatos díszítőeljárás. Eredetileg késsel készült; a faragvány felülete élben találkozó síkokra bontott, ill. ék alakú bemetszésekből áll. A díszítés ennek megfelelően elsősorban mértanias jellegű. Legegyszerűbb változata a tárgyak peremén húzódó bemetszéssor, ill. az ún. ; vízfolyás. Alapdíszítményei között jellemző a különféle, körzővel szerkesztett ; rozetta és ; svasztika. A 18. sz.-tól a közép-európai munkákon gyakori a megjelenésében az ékrovás technikájának megfelelő, bár részben már véséssel kivitelezett szabadabb rajzú díszítés is, főleg virágmotívumok és levéldísz, így pl. a kalotaszegi faragásban és a ; komáromi bútoron. - Az ékrovás emlékei a bronzkorig vezethetők vissza, de téves és nem igazolható az az elterjedt vélekedés, hogy ősgermán eredetű lenne. Valószínűbb a kisázsiai eredet, a díszítménykincs túlnyomórészt innen származtatható. Az idők folyamán az európai parasztságnál általánosan elterjedt. A magyarságnak valószínűleg ez a legrégibb díszítő célú faragásmódja, ezzel magyarázható az ékes szó 'díszes, szép', ill. az éktelen, 'csúf' jelentése. Az újkorra már inkább csak a céhen kívüli faragók alkalma

Emlékek

Emlékek

A 13. századi Kézai Simon által írt krónikából származik az első adat, mely szerint a magyarság egy része, a székelység saját írással rendelkezett. Thuróczy János 1488-ban kiadott krónikája már a rovásírásról emlékezik meg. Rovásírásnak nevezünk minden írást, melyet kemény anyagra hegyes eszközzel karcoltak, véstek, róttak. Leggyakrabban fára rovott írással találkozunk, de kő, csont, fém, kerámia is szolgálhat alapul. A ró ige, a rovás szó töve a finnugor együttélés korából származik, jelentése bevág, bevés volt. A székely-magyar rovásírás párhuzamot mutat a türk írással, ám ez nem jelent közvetlen kapcsolatot. Egyes feltevések szerint a székely rovásírás a Kárpát-medencében fejlődött ki a 10-12. század között, ekkor kerül be néhány cirill betű is a jelei közé. Erdélyben a 15-16. századból maradtak fenn emlékei, de még a későbbi századokban is használták. Legfontosabb az ún. nikolsburgi abc, amely a székely-magyar rovásírás 46 betűs abc-jét tartalmazza. A rovásírás jelentős emlékei közé tartozik négy templomi felirat: a székelyderzsi, a bögözi, az enlakai, a karácsonfalvi. Másolatból ismerjük a csíkszentmártoni és csíkszentmihályi templomi feliratokat. Ugyancsak másolat őrizte meg

A kövek beszélnek

A kövek beszélnek

A felsősófalvi templom északkeleti kapuján levő illesztőjegyek rovásírásos jelnevekként való értelmezése Az első felsősósófalvi templom a XIII. században épült román stílusban, félköríves szentéllyel, főajtóval és szentképtartó fülkével. A XV. században az oltárrész körüli helyet visszabontották, és nagyobb méretű gótikus szentélyt építettek, sekrestyével. Az 1770-es években a szentélyrészt összekötik a külön álló toronnyal, ekkor változtatják meg a főbejárat helyét. Kibontják, és más helyre helyezik át a félköríves kaput. A felső bal idomkövet átszabva, keskenyítik a bejárati nyílást, mely ez által csúcsíves formájú lesz. Az újra beépítést megkönnyítendő látja el a hajdani mester a köveket illesztő jegyekkel. Az 1802-es évben bekövetkezett nagy földrengés után az eredeti templomot biztonsági okokból teljes egészében elbontják és újraépítik. A kaput újból felhasználják. 1998-ig vastag, gipszes vakolat réteg takarta. Ezt a külső javítások idején saját kezűleg távolítottam el. A vastag vakolatréteg eltakarta a hornyok igazi profilját, melyek egyértelműen utalhattak volna arra a stílusra, amelyben készültek.

Magyar rovásírás (Wikipédia)

Magyar rovásírás (Wikipédia)

A magyar rovásírás vagy székely-magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a magyarok használtak a középkor folyamán, mintegy 600 és 1850 között. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni. Az írás a legelfogadottabb álláspont szerint a türk rovásírással rokon, legkorábbi leletei a 10. századból maradtak fenn, a mai Magyarország területéről. A honfoglalás után mintegy 100 évvel az ország királyság lett, és ez magával hozta a nyugati kultúra, valamint a latin ábécé terjedését is - ellenben a rovásírás fennmaradt Erdély egyes részein, a székelyek között. Az elnevezése a középkor során keletkezett forrásokban szittya vagy szkíta írás, s csak a 20. században nevezték el székely-magyar rovásírásnak, a 19. század során megkezdett tudatos kutatást követően.

Magyar News Online a székely-magyar rovásírás

Magyar News Online a székely-magyar rovásírás

that the original form of Hungarian writing was rovásírás, what we would - incorrectly - call runic writing? (Technically, the term runic is correctly applied only to Germanic runes. Hungarian writing is now internationally referred to as Szekler-Hungarian Rovás). The latest research seems to indicate that this was very ancient, with roots going back to Sumerian ( third and second millennium B.C.) , and was probably the source from which European runes were derived.

A rovásírás a CD és DVD kapcsolata

A rovásírás a CD és DVD kapcsolata

Az információs technológia évtizedek óta tartó, szinte elképzelhetetlen ütemű folyamatos fejlődésének fontos részét jelenti az adathordozók tárolókapacitásának bővülése, sebességük növekedése. Ennek előnyeit áttételesen is érezzük. A szórakoztató-elektronikában dominálnak a CD-n vagy DVD-n rögzített műsorok, a digitális fényképezés kiszorította a hagyományos "nedves" képrögzítést, a mobiltelefonok adattárolási képességének fejlődése pedig egyre több funkció összevonását teszi lehetővé (fényképezés, internethasználat, MP3- lejátszás).A hitelkártyával való fizetés természetes mozdulata sem létezne a banki rendszerek hatalmas - és biztonságos - adatbázisai nélkül. A most induló, háromrészes cikksorozatban csak röviden vázoljuk a legfontosabb adattárolók felépítését, de igyekszünk kiemelni egy-egy érdekes fizikai elvet, amelyek az eszközök működésénél felhasználásra kerülnek.

Mielőtt őseink a Kárpát medencébe érkeztek...

Mielőtt őseink a Kárpát medencébe érkeztek...

Rovásírás Mielőtt őseink a Kárpát medencébe érkeztek, már rendelkeztek saját írással. Ezt hívjuk magyar rovásírásnak. A rovásírás története jóval a honfoglalás előtt kezdődött, és helyenként még néhány száz éve is használták. A kereszténység felvételével mint "pogány" emléket üldözték, egy törvény értelmében a rovásírásos emlékeket begyűjtötték, elpusztították, az írástudókat pedig kötelezték a latin betűs írás használatára. Mivel a kora középkorban az írástudók főleg latinul fogalmaztak, az új írást pedig még nem igazították a magyar nyelv sajátosságaihoz, a társadalom alsóbb rétegeiben tovább élt a rovásírás. Mint az írás neve jelzi, azt "rótták", főleg fára (botra), esetleg kőre. Az íráshordozó anyagok természetéből ered az írás szögletes formája és gyorsírás jellege. Az írás irányultsága (jobbról balra) abból fakad, hogy a botra írás során a botot bal kézzel fogták és jobb kézzel haladtak balra. A magyar rovásírás jól tükrözi nyelvünk jellegzetességeit, és széleskörű használata óta eltelt mintegy évezred ellenére is kiválóan alkalmas a hangzó beszéd lejegyzésére.

Galéria Visoko

Galéria Visoko

Ősmagyar rovásírás vagy rúnaírás? ...titokzatos jelek... Nap-piramisa, Hold-piramisa, Sárkány piramisa; Visoko- Nap piramisa (feltételezett külalak); A Nap piramisában talált feliratok; Ősmagyar rovásírás vagy rúnaírás?

Tuti menü