Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Képek és írások képes leírás - Rovásírás.tlap.hu
részletek »

Képek és írások - Rovásírás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: rovasiras.tlap.hu » Képek és írások
Keresés
Találatok száma - 27 db
Nagyszentmiklósi kincs a Wikipédiában

Nagyszentmiklósi kincs a Wikipédiában

A nagyszentmiklósi kincset 1799-ben találták Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Románia) határában. A kincs 23 aranyedényből áll, összsúlyuk majdnem 10 kg. Előkerülése óta eredete heves viták tárgya, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el. Jelenleg a Kunsthistorisches Museumban, Bécsben őrzik. Legutóbbi szakszerű feldolgozása Bálint Csanád nevéhez fűződik.

Gyöktömb, szótömb, rovás

Gyöktömb, szótömb, rovás

Mandala készítés rovásírásból. Az itt bemutatott képek a rovásírás megértésének egy mélyebb szintjéig vezetik az érdeklődőt. Szent ábrázolások. Haladóknak! Földzsengő jelrend őrizőink, összerovás, rovás, rovásírás, szótömb, tömbösítés, vers.

A székely rovásírás

A székely rovásírás

A székely rovásírás A magyar rovásírás egy, a magyarok által elsősorban 1000 előtt használt írásrendszer. Az elnevezés a ró igéből származik. A rovásírás eredetére több elmélet látott napvilágot, a magyar tudományos közösség által leginkább támogatott változat szerint sémi gyökerekkel rendelkezik, majd a szogdok és a türkök közvetítésével került a magyarokhoz. Az államalapítás után, Magyarország első keresztény királya, Szent István elrendelte a latin ábécé örökbefogadását. Akárhogy is, a rovásírás az ország, távoli, erdélyi részeiben használatban maradt a székelyek által a késő 1850-es évekig. Bizonyos tekintetben alkalmasabb a magyar nyelv fonémáinak lejegyzésére: a latinra épülő magyar írás kétjegyű és segédjeles betűi (például cs, gy, ly, sz, é, ő stb.) a rovásírásban egyetlen, önálló jegyként jelennek meg.

A magyar rovásírás rövid története

A magyar rovásírás rövid története

A magyar kultúra múltjának egyik legvitatottabb pontja az, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évről évre bizonyosabbá válik, hogy eleink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe. A rovásírás legfőbb elemeit a magyarság a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el. A betűalakokat nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a betűket rótták, hogy a sor jobbról balra haladt, hogy a magánhangzókat csak ritkán írták ki, s leginkább akkor ha azok hosszú magánhangzókat jelöltek. Ez a sémi íráscsaláddal való rokonságra utal. Az ótürkök egészen a Fekete-tengerig terjesztették ki hatalmukat, itt jött létre a nyugati türk, majd a Kazár Kaganátus. A kazárok írni tudását senki sem vonja kétségbe. Őseink hosszú ideig ezen a vidéken éltek, így bőven volt lehetőségük elsajátítani ezt a különös írásmódot. Az 1. és 2. számú rajz két türk rovásfeliratot mutat.

A rúnákról magyarul (kelta)

A rúnákról magyarul (kelta)

A rúnák alfabetikus jelek, az észak-európai népek használták az I. századtól kb. a középkorig. Azonkívül, hogy írott ábécé volt, szimbólumrendszerként is alkalmazták mágikus célokra és jóslásra. Alakjuk és jelentésük feliratokban és kéziratokban maradt fönn. A legfontosabb különbség, ami megkülönbözteti a rúnaábécét más ábécéktől, az,hogy minden egyes betűnek vagyis rúnának jelentése van. Például ábécénk első három jelének, az "á", "bé", "cé" kiejtett hangoknak semmi értelme, viszont az első három rúna: "fehu", "uruz" és "þurisaz" létező szavak a germán nyelvben, jelentésük: nyáj, mammut és óriás. A rúnáknak mágikus és vallásos jelentése is volt, ezáltal vált az írás egyszerű folyamata mágikus cselekvéssé. Azonkívül, hogy jóslásra is alkalmazták, varázsigéket is alkottak belőlük. Ma újra felfedezik a rúnák szimbólumrendszerét és mérhetetlen népszerűségnek örvend a rúnajóslás. Kulcsot ad kezünkbe ahhoz, hogy megértsük ősi népek ma is eleven gondolkodásmódját, azokét, akik a rúnákat megalkották, és sokat tanulhatunk egy olyan életmódtól, ami talán egyedibb módon kapcsolódott a természetes világhoz és a szellem birodalmához, mint a miénk.

A székely-magyar Rovásírás

A székely-magyar Rovásírás

A rovásírás története jóval a honfoglalás előtt kezdődött, és helyenként még néhány száz éve is használták. Manapság viszont igen kevesen ismerik, pedig szimbolikája által a magyarság megmaradásának egyik eszköze és jelképe is lehet.

Béla rovásírásos honlapja

Béla rovásírásos honlapja

Kattints ide rovasir.doc és töltsd le a Word dokumentumot ! (11 Kb) Amikor word-del megnyitod, telepíti a fontot.

Honlap a magyar nyelvért

Honlap a magyar nyelvért

E honlap azokhoz szól, akik szeretik a tisztán csengő, szép magyar nyelvet, folyamatosan ápolják és művelik saját és mások örömére. Ha Ön ezek közé tartozik, kérem küldje el villámposta címét, hogy értesíthessük a további fejleményekről. Legújabb hírünk: honlapunkon most megtalálható a Magyarító könyvecske negyedik kiadásának teljes szójegyzéke!

Pécsi rovásírásos leletek

Pécsi rovásírásos leletek

A történelmi városrészek felújítása során számtalan eddig ismeretlen művészettörténeti érték került elő az épületekben. A közműfektetések és egyéb talajszint alatti munkáknál olyan leletekkel találkozhatunk amelyeknek nemcsak régészeti, művészettörténeti hanem NYELVTÖRTÉNETI jelentősége is rendkívűl értékes lehet. A Jókai utcai közműfelújításkor 1984-ben érdekes rajzolatú követ talált Kárpáti Gábor régész. A Citrom utcai gázvezeték fektetésekor (1985-ben) temetkezési hely került elő, ennek - részbeni - feltárása és a környezet tüzetesebb vizsgálata alapján az egymásra temetések területe a középkori Benedek templomunk cíntermével azonosítható (Ugyancsak Kárpáti Gábor meghatározása) A templomromok a meglévő Citrom utcai épületek északi telekhatárán kb. 30m hosszúságban, 4-6 m magasságban ma is megtalálhatók, amelyet mindkét oldalról hozzáépült épületek védték meg a további enyészettől. A romok vizsgálatából meghatározható, hogy eredetileg román stílusban épült a templom, amit később gótikus stílusuvá átépítettek. (Jól láthatók a román stílusra jellemző vastagabb falak, azonkívűl a mai épületek tetőterében a köríves záródású - jelenleg befalazott - ablakok. Észlelhető a gótika időszak

Hirdetés
Filmetűd az ősi eredetű székely rovásírásról

Filmetűd az ősi eredetű székely rovásírásról

Felirat: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása /1868./ Udvarhelyszéki Bögöz, fenyves, falu, református templom, mindezenközben egy botra késsel rovásokat véső kéz. Felirat: Benkő Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi rovásfeliratokhoz /1994./ Templombelső (Bögöz), az északi falon rovásírásos felirat /XV-XVI. század/. Egy botra késsel rovásokat véső kéz. Felirat: Thuróczy János: A magyarok krónikája /1488./ (A székelyek rovásírásáról.)Egy botra késsel rovásokat véső kéz. Felirat: Verancsics Antal: A székelyek rovásírásáról /1573./ Rovásírás egy templom falán. Gelence, templom, az egyik falfestményen rovásírás. Felirat: Benkő Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi rovásfeliratokhoz /1994./ Székelyderzs, templom, rovásírásos tégla az egyik fal belső felén. Dálnok, templom, 1526. szeptember 24. keltezésű felirat, a szöveg egy része rovásírásos, még megfejtetlen. Felirat: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása /1868./ Érlaka, templom, templombelső, kazettás mennyezet, az egyik kazettában rovásírásos felirat /XVII. század/.

A Rosswell-i űrhajó rovásírása

A Rosswell-i űrhajó rovásírása

1947 július 12-én éjjel fél 11-kor John Brendt farmer különös jelenségre lett figyelmes. Arra ébredt, hogy házát porig rombolta egy lezuhant földönkívüli űrjármű, állatai meghaltak és tönkrement minden mezőgazdasági gépe, odalett a családja, minden elpusztult körülötte. Csak ő volt és egy fekete roncs, amiből kis szürke lények végtagjai potyogtak ki, experimentális szerkezetek alkatrészei borították a talajt, a fákról ugyancsak kis lények csüngtek, némelyik még életben volt és halkan nyöszörgött. John azonnal riasztotta Russel M. Ford hadnagyot, aki az USAF leszerelt pilótája és régi ivócimborája volt. Ford azonnal odahajtott, és nekiállt biztosítani a terepet, közben a farmer értesítette a Nemzetbiztonsági Hivatalt és a légierőt.

Veleméri képek- Székely rovásírás

Veleméri képek- Székely rovásírás

Az Őrség legszebb helye címre más őrségi település is méltán pályázhat, mert az őrállók vidékének minden szeglete gyönyörű. Igazi esélye azonban csak Velemérnek van a cím elnyerésére. A templomhajót és a szentélyt elválasztó boltív feletti mandorla a székely rovásírás "us" (azaz ős) jelének képszerű változata; a Tejút hasadékában kelő napisten pogánykori ábrázolásának keresztény megfelelője (a Nap karácsoníykor a Tejút hasadékában kel)

Emlékoszlop Szepezdfürdőn

Emlékoszlop Szepezdfürdőn

Balatonszepezd község hivatalos weboldala Köszöntjük Kedves Vendégeinket! Köszöntöm a Balatonszepezdre látogató kedves vendégeinket, a személyes jelenlétükkel községünket megtisztelő régi és új barátainkat. A csak egyszerűen pihenni, jó levegőt szívni vágyókat várja a "szép vízű" Balatonszepezd!

Császártemplom

Császártemplom

Ez a honlap a Császári és a Szákszendi Katolikus Egyházközösség támogatásával Solymos Mihály Plébános felkérésére készült. A templom 1771-1775 között épült: barokk-klasszicista stílusban. Tervezője Fellner Jakab, de e helyen már a XII. század elején megépült templom állott. Az új templom építéséhez felhasználták a korabeli templom tégláit, amelyből egyet emlékeztetőként a templom udvarában megtekinthetünk. Alapkövét 1774-ben tették le a főoltár alá. Kifestése 1776-ban történt Dorfmeister István által. Földrengés után 1823-ban a tornyot helyreállították. 1903-ban és 1971-77 között a templomot külsőleg felújították. - Mostanra a templomtorony felső harmadánál erősen hullik a vakolat, a templom lábazatán a vakolat sok helyen levált. Felújításra szorul. A templom I. osztályú műemlék (jegyeztetett: 1965. február 2.) a templomtorony 1963. november 1.-től geodéziai jel. Templom méretei: 1. Alapterület: 478 m2 2. Belső tere: 365 m2 3. Párkánymagasság 12 m 4. Gerincmagassága: 20 m 5. Toronycsúcs: 36 m. 6. a templom tetőzete 850 m2 Kiemelkedő művészi, vallási, lelki értékek tárulkoznak elénk: Márványoltárok Főoltár: Pótlólag a mostani főoltár alá elhelyezték az alapkövet: Gróf Eszterházy és neje: Pálffy Anna jelenlétében, amelyet Farkas György győri kanonok szentelt meg. A főoltár angyalszobrai és a kórus 9 angyalszobra (angyali karok teljessége) a tatai műhely fafaragvá

Fehérlófia: A rovásírás jelrendszere...

Fehérlófia: A rovásírás jelrendszere...

. A magyar rovásírás jelei - kialakulásukat tekintve - zárt egységet mutatnak. Egyetlen olyan idegen jelünk sincs, amely ne illeszkedne bele az egységes jelrendszerbe. A magyar rovásírás egész jelrendszere gyakorlatilag egy függőleges egyenes - az SZ jele - és ennek hajlított változata - az N jele - logikus kombinációjából áll, segédvonalkák kiegészítésével. A segédvonalkák megfelelő elhelyezései is logikai csoportokat alkotnak. Kétségtelen, hogy a magyar rovásírásban is találunk egy aK mély és eK magas magánhangzót vonzó K jelet: , valamint egy aS mély és eS magas magánhangzó vonzó S jelet: . Ez utóbbi megkülönböztetést csak ritkán alkalmazza rovásírásunk. Az első csoportba tartoznak az egy függőleges jelnek, mint főjelnek segédvonalkás változatai. A második csoportban két függőleges jel segédvonalkákkal összekötött módozatait láthatjuk. A harmadik csoportban a két egyenes ék alakban szerepel, megfelelő segédvonalakkal kiegészítve, ezek között van helye a rombusz alakú eK jelnek, amely voltaképpen két rovás S jelnek az összetétele. A negyedik csoportban a két keresztbe tett egyenes és annak segédvonalakkal kiegészített jelei sorakoznak (bemutatva a TY jel változatait, hogy hová kerülnek a segédvonalak). Az ötödik csoportban a hajlított N jelből kialakult változatok szerepelnek (bemutatva a H jel módozatait). Végül a hatodik csoportban egyetlen jel, az Ü található, amely három segédvonalkából összetett jel (az ülő ember sematikus rajza).

Rovásírás-kiállítás

Rovásírás-kiállítás

A magyar rovásírás minden hanghoz egy betűt rendel, és a nagy-illetve kisbetűk között nem tesz különbséget. A magánhangzókat csak akkor írták ki, ha azok hosszú alakokat jelöltek. Legtöbb esetben jobbról balra haladtak a sorok. Az írás iránya abból ered, hogy őseink a botot bal kézzel fogták, és jobbról balra rótták a betűket. Jellemző volt a ligatúrák használata, vagyis gyakran írtak egybe két, vagy több betűt, mert igyekeztek minél kevesebbszer felemelni az íróeszközt. Napjainkban ez a nemzeti kincs reneszánszát éli: vésik székelykapukra, használják díszítőelemként és titkosírásként különböző dokumentumokban, rovásírás-versenyeket szerveznek, és betűkészletét bárki letöltheti saját gépére.

Magyar Rovók és Hagyományőrzők Szövetsége

Magyar Rovók és Hagyományőrzők Szövetsége

Szövetségünk 2002. január 18-án alakult, akkor még az 5000 év Lokálpatrióta és Hagyományőrző Egyesület nevet használtuk. Fontosnak tartottuk a hagyományok őrzését és ápolását, s mi-vel városunk, Pécel 5000 év óta folyamatosan lakott település, ezt mindenképpen tudatosítani akartuk, ezért bekerült az egyesület nevébe is. A hagyományőrzés mellett nagy gondot fordítunk a közösségépítésre, kapcsolataink ápolására is. Megalakulásunk óta szervezünk különböző találkozókat, íjászversenyeket, rovásírás-tanfolyamokat stb., de táborokban is oktatjuk a rovásírást, íjászatot, magyar őstörténetet. Szívesen megyünk előadásokat tartani, ha hívnak bennünket. 2002 augusztusában a CSEMADOK által szervezett I. gombaszögi rovásírás táborban vettünk részt, mint a Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövet-ségének tagjai, de 2003-ban a II. rovásírás tábor előadóinak már személyesen bennünket kért fel Füzék Erzsébet, a tábor szervezője. Közben 2003-ban feloszlott a Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetsége (MAROSZ), s az alapítótagok közül öten kérték felvételüket egyesületünkbe. A Magyar Rovók és Hagyomány-őrzők Szövetsége nevet (MAROS) 2004. március 28. óta használjuk.

Tuti menü